A vadas ugyebár hagyományosan vadhúsból, vad híján marhahúsból az igazi, napokig fűszeres páclében érlelve. Nekünk viszont azonnal kell, mert most lett rá gusztusunk, napok múlva már nem is biztos, hogy jólesik...(dehogyisnem, jöhet bármikor, bárhol, bármennyi!!!)
Tehát vadas, ahogy én készítem:
a hússzeleteket klopfolom, sózom, borsozom, lisztben megforgatom, kevés zsiradékon mindkét oldalát átsütöm, félreteszem. A zsiradékban hagymát dinsztelek, jó sok karikára vágott zöldséget teszek hozzá, (sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller) a hússzeleteket ráhelyezem, felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje, és még egy deci száraz fehérbort is öntök hozzá. Babérlevél, bors, só, borókabogyó, citromkarika kerül még bele, és szép lassan puhára főzöm.
Kiszedem a húst, és a babérleveleket, a zöldséget botmixerrel pürésítem, kevés liszttel elkevert tejföllel sűrítem, mustárral ízesítem. A húst visszatéve kicsit összeforralom. Tésztával is tálalható, de zsemlegombóccal az igazi.
Az én zsemlegombócom:
Két szelet füstölt szalonnát nagyon apróra felkockázok, kisütöm, az egészet félreteszem.Tojással, liszttel, sóval, pici vízzel kevés nokedlitésztát keverek, néhány szikkadt zsemlét megáztatok, jól kicsavarom, a nokedlitésztával összeforgatom, belekeverem a zsírból kiszedett pörcöt, és vágott petrezselymet, és borsot is darálok bele, majd lobogva forró sós vízbe kanállal nagy galuskákat szaggatok, a tüzet mérsékelve kifőzöm, lecsepegtetve a szalonnazsírba forgatom.
Tésztával
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése