2011. október 15., szombat

Almás pite, kicsit másképp

A tészta a szokásos: 
30 dkg liszt 20 dkg vajjal (margarinnal), csipet sóval, fél cs. sütőporral, 10 dkg cukorral, egy tojással, reszelt citromhéjjal, és egy-két kanál tejföllel összegyúrva. 
(Tehetünk bele egy cs. vaníliás cukrot is.)
Legalább egy óra hosszára a hűtőbe teszem. (Még jobb, ha akár egy napot is hűl.)

A tölteléket újabban így készítem: legalább másfél kg almát nagylyukú reszelőn lereszelek,  összekeverem egy-két evőkanálnyi kristálycukorral és egy teáskanálnyi fahéjjal, és hagyom állni, amíg a tésztát kinyújtom.
A tésztából két lapot nyújtok, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem az egyiket, megszórom darált dió és darált keksz keverékével (két-három kanálnyival).
Az almát jól kicsavarva elosztom rajta, a másik lapot is ráteszem, tojás sárgájával lekenem, villával becsíkozom, és meg is szurkálom, hogy a gőz kijöjjön.
Előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten kb. 20 percig sütöm.


A fahéjas almalevet pedig megisszuk...

4 megjegyzés:

  1. Éva, ez nagyon jól néz ki! Pont, mint a "nagykönyvben" meg van írva. :-)
    Jó, hogy eszembe juttattad, nálunk is van aki szereti. Majd hétvégére, mire megjön, sütök neki.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, valóban nagyon finom, pont olyan jó, mint amilyen szép!:-)

    VálaszTörlés
  3. mit jelent az, hogy kicsit másképp? Ez pont olyan, mint nagyanyáink 1800-as receptje... 10-20-30-nak hivták a tésztát

    VálaszTörlés
  4. Kedves Zellerke! A blogomon van egy másik bejegyzés almás pite címmel, ahhoz képest "másképp"!
    Egyébként a nagyanyáink tésztája a legjobb pitealap, de itt nem a tészta, hanem a töltelék készült másképpen, az előzőhöz képest!
    Üdv: Éva

    VálaszTörlés